2017.06.19. Juhász Bálint előadása "Magyar egyházművészet kiállítása Rómában 1934-ben" Mottl Hortenzia emlékkiállítása alatt

1934 februárjában nagyszabású tárlat nyílt meg a római Modern Művészeti Képtárban a Valle Giulia-ban, ahol bemutatták az olasz és számos külföldi nemzet egyházművészetét. A kiállítás egy figyelemreméltó Magyar Szekcióval rendelkezett. A hazai műalkotások a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasainak és a fiatal modern művészeknek voltak köszönhetőek. A kurátor a Római Magyar Akadémia elnöke, Gerevich Tibor volt.

A Pavilon Gerevich Tibor kiállításrendezői és Árkay Bertalan építészeti koncepciójának gyümölcse. A templomszerű kiállítótermet egy élő és kommunikáló szakrális térként képezték ki. A mellékkápolnákat Molnár C. Pál, Lux Elek, Ohmann Béla, Medveczky Jenő, Mészáros László, Szabó Vladimir munkái díszítették. A főoltárt Aba–Novák Vilmos pannója, Megyer-Meyer Antal ötvösmunkái, Ohmann Béla és Weichinger Károly liturgikus tárgyai díszítették.

Noha nem ismerjük, hogy milyen külföldi kultúrkapcsolatokkal rendelkezett Gerevich Tibor, a siker nem maradt el. A sajtón belül a kor legfontosabb olasz műkritikusai, mint pl. Carlo Tridenti, Ugo Ojetti, és Cipriano Efisio Oppo, dicsérték a magyar termet. Ennek ellenére nagy ellentmondások mellett sikerült a magyar sajtónak az eseményről tudósítania. Az egyházi kritikusok alig írtak róla, a bulvársajtó a kultúrrovat közé süllyesztette, és csakis a Rómában tartózkodó ösztöndíjasok (pl. Balás-Piri László) vagy újságírók publikáltak róla megfelelően. Az esemény bebizonyította, hogy a modern Arte Sacra képes megfelelni a kor elvárásainak.